A relációs adatbázisok hosszú ideig a legnépszerűbb technológiák voltak az adatok tárolására, lekérdezésére és kezelésére. A relációs adatbázisok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy adataikat strukturált, jól meghatározott mintázatok (modell) alapján szervezzék. Bár ez a megközelítés jól működik olyan adatok tárolására, amelyek előre standardizáltak és jól ismertek (gondoljunk például egy kórházi bejelentkezési alkalmazásra, amely a betegek rekordjait ugyanazon előre meghatározott mezőkkel tárolja... beteg azonosító, keresztnév, vezetéknév, utolsó látogatás dátuma stb.), ennek a modellnek vannak korlátai. Azoknak a szervezeteknek, amelyek beérkező adatai nincsenek jól meghatározva (gondoljunk például egy startup online felmérési űrlapjára, amely még a folyamatban van, és különböző mezőkkel kísérletezik a látogatók adatainak gyűjtéséhez, közben hozzáadva és eltávolítva mezőket a vállalkozás változó jellege miatt), az adatbázisba való illesztésre vonatkozó meglévő definíciókat rendszeresen újra kellene határozni. Ehhez újra létre kellene hozni az adatmodellt (sémát), amely meghatározza az adatok szerkezetét és az engedélyezett adattípusokat a különböző adatbeviteli típusok támogatásához, mielőtt bármilyen új adatot el lehetne menteni az adatbázisba.
Itt jönnek képbe a NoSQL (Not Only SQL) adatbázisok. A NoSQL adatbázisok felszabadítják a felhasználókat a bejövő adatok szerkezetének előzetes meghatározása alól, lehetővé téve számukra, hogy új adatokat közvetlenül beszúrjanak és frissítsenek. A NoSQL adatbázisok gyakran gyorsabbak, mint a relációs adatbázisok, és könnyedén kezelhetnek nagyon nagy mennyiségű adatot. A NoSQL adatbázisok jobban skálázhatók is, mint a relációs adatbázisok, mivel képesek hatékonyan particionálni az adatokat számos szerver között (klaszter) és terheléskiegyenlíteni az adatokhoz való hozzáférést. A NoSQL adatbázisok kiválóan integrálódnak olyan alkalmazásokkal, amelyek valós idejű elemzéseket, oldalszemélyre szabást, IoT-t és mobilalkalmazásokat támogatnak.
Ebben az oktató által vezetett, élő képzésben a résztvevők megismerik a legnépszerűbb NoSQL adatbázisok architektúráját, tervezési elveit és funkcionalitását, miközben számos NoSQL adatbázist telepítenek, üzemeltetnek és értékelnek egy élő laboratóriumi környezetben. A képzés célja, hogy a résztvevők képesek legyenek intelligensen értékelni, javasolni és megvalósítani egy megfelelő NoSQL adatbázis megoldást a szervezetükön belül.
A képzés végére a résztvevők képesek lesznek:
- Telepíteni és konfigurálni különböző típusú NoSQL adatbázisokat, beleértve a MongoDB-t, Cassandrát, Redist és Neo4j-t
- Megérteni a NoSQL adatbázisok előnyeit és hátrányait a relációs adatbázisokkal szemben
- Megérteni a NoSQL adatbázisok által használt mögöttes adatformátumokat, és hogy ezek a formátumok hogyan használhatók előnyösen modern alkalmazások (asztali, mobil, felhő, IoT) fejlesztése során
- Létrehozni, beszúrni, frissíteni, törölni műveleteket végrehajtani egy NoSQL adatbázisban
- Beállítani egy vegyes környezetet, ahol egy relációs adatbázis és egy NoSQL adatbázis együttműködik
- Konfigurálni egy NoSQL adatbázis klasztert, hogy elosztva dolgozzon fel nagyon nagy adathalmazokat
- Megérteni a NoSQL adatbázisok használatának biztonsági következményeit
- Üzembe helyezni és skálázni egy NoSQL adatbázist egy éles környezetben
Célközönség
- Adatbázis szakemberek
- Adatarchitektok
- Adatstratégák
- Projektmenedzserek
- Alkalmazásfejlesztők, akik rugalmas adatbázis megoldást szeretnének integrálni alkalmazásaikba
A képzés formátuma
- Részben előadás, részben vita, gyakorlatok és intenzív gyakorlati munka
Megjegyzés
- Ha testre szabott képzést szeretne kérni erre a kurzusra, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk.
Olvass tovább...
